Egyes esetekben rendi elöljáró lehet az a szerzetes is, aki nem pap

Május 18-tól lépett hatályba a pápa döntése, amelyet rescriptum (leirat) formában tettek közzé. A Megszentelt Élet Intézményei és az Apostoli Élet Társaságai Kongregáció bírálja el az egyes eseteket saját belátása szerint.
Drupal alapú webhely
Image

Ki lehet nevezni nagyobb rendi elöljárónak egy szerzetesrend vagy egy pápai jogú apostoli élet társaságának élére egy szerzetest anélkül is, hogy pap lenne. Mostantól ez megtörténhet a szerzetescsaládok pappá nem szentelt tagjaival, akiket hagyományosan „testvérnek” (frater) szoktak szólítani.    

Ferenc pápa leirata május 18-tól lépett érvénybe a leirat rendelkezése szerint. A döntés azt követően született meg, hogy Ferenc pápa február 11-én audiencián fogadta a Megszentelt Élet Intézményei és az Apostoli Élet Társaságai Kongregációját és felhatalmazást adott a vatikáni dikasztériumnak, hogy „saját belátása szerint és egyéni esetekben alkalmazza ezt a lehetőséget, tiszteletben tartva a kánonjog 134. § (1) bekezdését.

A szerdán közzétett pápai rescriptum 4 cikkelyt tartalmaz, amelyek meghatározzák a felhatalmazás különböző fokozatait, amelyeket a nem papi munkatársaknak meg kell kapniuk ahhoz, hogy kinevezhessék őket az intézmény élére, függetlenül attól, hogy „helyi elöljárónak” vagy „nagyobb elöljárónak” „nevezik ki” vagy „megválasztották” „legfelsőbb moderátornak” vagy „nagyobb elöljárónak”. A legfelsőbb hatóság azonban továbbra is a Megszentelt Élet Intézményei és az Apostoli Élet Társaságai Kongregáció marad, amely – a negyedik cikkelyben meghatározottak szerint – „fenntartja a jogot az egyedi esetek és a legfőbb moderátor vagy a nagykáptalan által meghatározott indokok elbírálására”.

 

Forrás és fotó: vaticannews.va