Ugrás a tartalomra
rólunk és tőlünk Rendi
2018. április 18. 15:15
Nyíregyháza

Interjú Szocska A. Ábel kinevezett püspökkel

A közeljövőben fogják püspökké szentelni Szocska A. Ábel apostoli kormányzót. Ferenc pápa 2018. április 7-én nevezte ki a bazilita szerzetest a Nyíregyházi Egyházmegye megyéspüspökévé. Az előtte álló feladatokról, eseményekről, a változás élményéről beszélgetett Polyákné Tóth Nóra a kormányzó atyával.

-Ki és hol fogja kormányzó atyát püspökké szentelni? Mennyiben különbözik ez a szertartás egy diakónus- ill. papszenteléstől a rendfokozatbeli eltérésen túl?

-Kocsis Fülöp érsek atya, Orosz Atanáz püspök atya és Ciril Vaszil érsek atya, a Keleti Egyházak Kongregációjának titkára fog püspökké szentelni. Rajtuk kívül magyar és határon túlról érkező püspökök, szerzetes elöljárók, papok is vendégeink lesznek. Szép hagyomány, hogy a jelen lévő püspökök a szentelő püspökök mögé állnak sorban és egymás vállára teszik jobb kezüket. Élő láncuk jelzi a püspöki egységet és folytonosságot, mely egészen az apostolokhoz vezethető vissza. A püspökké szentelés hosszú szertartását két részletre bontjuk: egyik rész a hitvallások letétele, másik a szentelés szertartása. A szívem Máriapócsra húz, így én azt szerettem volna, ha mindkettő ott zajlik. De mivel a hivatalba iktatásnak a püspöki székhelyen kell megtörténnie, ezért Máriapócson lesz megtartva a hitvallás a szentelés előtti estén vecsernye keretében. Másnap a nyíregyházi Szent Miklós-székesegyházban lesz a püspökszentelés a beiktatással.

A hitvallás során a szó legszorosabb értelmében megvallja hitét a szentelendő püspök: a Hiszekegy tanítását mondja ki többször, hiszen püspökként még inkább azokat az igazságokat kell óvnia és védenie, melyeket az egyház a Hiszekegyben megfogalmazott, összefoglalt és továbbadott. Természetesen a püspökszentelés szertartása eltér a diakónus- és a papszenteléstől, például a Szent Liturgiában való elhelyezkedését tekintve is. Diakónussá a „Miatyánk” előtt, pappá a liturgiában jóval előbb, a „Kerubének” után és püspökké a „Háromszorszent” után szentelik a jelöltet. Minden mozzanatnak és azok időzítésének is megvan a maga jelentősége.

-Más a szentelés szertartása, de más a feladatköre is egy püspöknek. Milyen új feladatokat kell ellátnia majd egyházi elöljáróként, illetve hogyan szeretné vezetni püspökként az egyházmegyét?

-Ezt a kérdést gyakorlati és lelki oldalról is meg kell vizsgálni. Gyakorlati szempontból a püspök feladata fenntartani a folytonosságot, továbbra is segíteni az egyházközségeket működésükben, kiegészülve a papszentelés jogkörével. Lelkileg mélyebb tartalmak megélésére és megértésére hivatott: a püspök az apostolutódok sorába áll, méltatlanul, de arra hívja az Isten őt, hogy ezt a szolgálatot ellássa.

Az én életemben sok minden a szokásostól eltérő módon alakult. Már a papi hivatást is máshogyan éltem meg, hiszen én szerzetes vagyok. Kormányzóként pedig abban a különleges helyzetben voltam, hogy több kiváltságot kaptam a Szentatyától hivatali rangom mellé, mint amit a kánonjog általában megenged egy apostoli kormányzónak. Őszentsége engedélyezte például, hogy részt vehessek a hierarchák tanácsában. Minden püspöki feladatkört gyakorolhattam a papszentelésen kívül.

A szerzetesi életben az alázat a legnagyobb erény. Én alkatomnál fogva hirtelen természetű vagyok, tehát nekem sokat kell dolgoznom azon, hogy ne indulatból szóljak vagy cselekedjek. Szeretnék higgadt és őszinte vezető lenni.

-Szerzetesi atyaisága, szociális érzékenysége meghatározta eddigi intézkedéseit. Hogyan fogja folytatni a szegények, elesettek gyámolítását?

-Ez minden keresztény kötelessége. Gyermekkoromtól fogva sok keserves sorssal találkoztam, magam is mentem keresztül nehézségeken, már gyerekként megérintettek a hátrányos helyzetű emberek. De ha igazán segíteni szeretnénk rajtuk, ki kellene költöznünk közéjük. Krisztus nem szégyellte, hogy eljöjjön közénk, felvállalta értünk a betegségeket, felöltötte ruháinkat.

A cigánypasztorációra, az árva gyermekek nevelésének támogatására, a szegények segítésére lehet hangzatos elképzeléseket megfogalmazni, de közvetlen közelről, az egyházközségek parókusai tudják igazán felkarolni az ügyet. Tehetségem szerint megpróbálok mindent megtenni, hogy személyesen és intézményes keretek között segítsem a rászorulókat. Ezt a fajta Istentől kapott szociális érzékenységemet semmiképp sem szeretném elveszíteni püspökként sem, ugyanakkor nem csúszhat el a hangsúly a szociális munka és az Evangélium hirdetése között. Nem az a dolgunk, hogy itt a földön mindenkinek ételt adjunk és mindenkit felruházzunk, hanem az örök életre vezessük az embereket. Ahogyan Jézus a hegyi beszéde során a nyolc boldogságban megfogalmazta, a boldogság nem attól függ, hogy milyen evilági javai vannak az embernek. „Boldogok, akik éheznek és szomjaznak az igazságra, mert ők megelégíttetnek.” Mt 5,10

-A Nyíregyházi Egyházmegye több oktatási és szociális intézménnyel bővült, irodák, parókiák, templomok, útszéli keresztek épültek, újultak meg, új hivatali intézmények jöttek létre kormányzásának több mint kétéves ciklusa alatt. Milyen elképzelései vannak a jövőre nézve?

-Sok mindent láttam és tapasztaltam ezalatt a két év alatt, továbbra is segíteni szeretném egyházunk fejlődését, működését, de azt nem tudhatjuk, hogy milyen feladatok adódnak a jövőben. Társadalmi szerepvállalásunk minden területe egyformán fontos, ezeken túl mégis legfontosabb felismerni a Gondviselés szándékát és akaratát, megérteni az adott korban az idők jeleit, helyesen cselekedni. Változik egyházunk jelenléte a mai társadalomban, új irányvonalak bontakoznak ki, a szociális és oktatási intézményekben újfajta pasztorális lehetőségek nyílnak. A hangsúly nem azon van, hogy hány iskolánk vagy szociális intézményünk van, hanem azon, hogy át tudjuk-e adni ott a keresztény lelkületet. Mindazonáltal főpásztorként kiemelt feladatomnak tartom papjaim munkáját, szolgálatát támogatni, hiszen én rajtuk keresztül tudom hatékonyan végezni a munkám, és elérni a híveimet.

-Fogalmazódtak-e meg belső kételyek, amikor tudomására jutott kinevezése?

-Szerzetes koromtól arra neveltek, hogy ott kell helytállni, ahol az egyháznak szüksége van az emberre. Kormányzóként tettem a dolgomat készen állva arra, hogy bármikor át tudjam adni a rám bízott feladatot a kinevezett püspöknek. Nem hagytam, hogy nyugtalanító gondolatok fogalmazódjanak meg bennem. Tudatosan nem akartam ezzel foglalkozni. Bizonytalanságai mindenkinek vannak, de nem tartom helyesnek, ha az ember túlzott félelmeket vagy örömöket táplál önmagában. Azt szeretném, ha a Gondviselésre való ráhagyatkozás töltené be a mindennapjaimat, mert ez megkönnyebbülést is ad az embernek. Így a döntéseket is könnyebb meghozni.

-A püspökön a világ szeme. A vezetőket, az egyház irányítóit figyelik az emberek. Hogyan lehet egyensúlyban tartani a püspöki megjelenés méltóságát és hírverését a szerzetesi élet egyszerűségével?

-A személyiségünket visszük a mindennapi tevékenységeinkbe a Jóistentől kapott személyiségvonásokat nem tudjuk levetkőzni. Ugyanakkor, mint minden kereszténynek, a főpásztornak is kötelessége az erényeket gyakorolni: az alázatot, a türelmet, a szeretetet. Azt nem mondhatjuk, hogy ilyen vagyok, így fogadjanak el, hanem nekem is törekednem kell, hogy alázattal, szelíden, türelemmel, békével tudjam az ügyeket intézni. A nagy felhajtással és hírveréssel járó megmozdulások, a vezető köré épülő személyi kultusz számomra idegen. Mi Krisztust képviseljük szolgálatunkban. Én ugyanúgy szeretném továbbra is tankolni az autót, az utcán megállni és emberekkel beszélgetni, közvetlennek maradni.

Így például az internet és közösségi média jelenléte az egyház életében sem helyettesítheti a személyességet. A hangsúly a helyes használaton van. Ehhez józannak és erősnek kell maradni, hiszen hasznos, ha hírközlő, tájékoztató eszközként élünk velük, ugyanakkor károsak is lehetnek lelki életünk szempontjából. Fiatal szerzetes éveimben nagy pártfogója voltam a mai modern eszközök használatának, de se lelkipásztori munkámban, se szerzetesi életemben nem éreztem gyümölcsözőnek jelenlétét. Ha mérlegre akarjuk tenni a hátrányait és pozitív hozadékait, a kevés jóval szemben több a negatívuma. A szegénységben élők körében is van olyan, akiknek ruhái nincsenek, van viszont okostelefonja internetelőfizetéssel. Jézus személyes kapcsolatba lépett velünk. A lelki élet megéléséhez elengedhetetlennek tartom az embertársaimmal való személyes kapcsolatot.

-Nem lehet véletlen egybeesés, hogy Dudás Miklós püspök atya halálának évében született Ábel atya. Öröksége folytatódhat…

-Hálás vagyok azért, hogy Dudás Miklós püspök atya pásztorbotját örökölhetem. Szerzetesként mindig is felnéztem rá és tisztelem őt, aki megyénkből a magyar görögkatolikus egyház első Rómában doktorált papja volt. Több nyugati nyelven beszélt. Én nem tudok olyan lenni, mint ő, talán nem is ez a feladatom. Örülök, hogy én is bazilita szerzetes vagyok, mint ő, annak is, hogy abban az évben születtem, amelyben ő elhunyt. De a Jóisten mindenkit meghív egy feladatra. Hogy nekem mit szánt ezzel a tisztséggel, az számomra még a jövő titka. 

-Változik-e a jelmondata beiktatása után?

-Kormányzói beiktatásomon elmondtam, hogy ha jelmondatot kellene választanom, akkor egy szót választanék: „Segítségeddel”. Hiszen az Úristen, papjaim, híveim és felebarátaim segítségével szeretném megélni a rám bízott feladatot.

 

Forrás és fotó: Nyíregyházi Egyházmegye

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 19050333-1-41

(Bejárat a Piarista Gimnázium felől - Piarista utca 1., 5. emelet)

e-mail küldés

irodavezető: Kiss István fr. Didák OFM

titkársági asszisztens: Pető Éva RSCJ

telefon: +36 20 423 8235 10-16 óra között

kommunikációs munkatárs: Mészáros Anett

 

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciái:

 

Magyarországi Rendfőnöknők Konferenciája (MRK)

elnöke: Lobmayer Ágnes M. Judit SSND

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18064890-1-41

 

Férfi Szerzeteselöljárók Konferenciája (FSZK)

elnöke: Dobszay Benedek OFM

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18849192-1-41