Kedves Vendégeink! Kedves Szerzetesnővérek, Testvérek és Atyák!
A Magyarországi Női és Férfi Szerzeteselöljárói Konferenciák nevében nagy szeretettel köszöntöm Mindannyiukat.
A Megszentelt Élet világnapjának az az egyik célja, hogy Isten egész népe jobban megismerje és becsülje a megszentelt élet nagy ajándékát – vagy ahogy a 10 évvel ezelőtti szerzetesek éve szlogenje fogalmazott: bemutassuk, miféle szerzet a szerzetes.
Jóllehet az evangéliumi tanácsok szerinti élet Jézus életét mintázza, és a kora keresztény időktől jelen van az Egyházban, mégsem felesleges ennek lényegét és értékeit felmutatni. Különösen fontos ez a mi korunkban, amikor a természetfeletti élet sokak számára természetellenesnek tűnik, és amikor néhány szerzetes bűne miatt sokan magát a szerzetesi életformát törölnék el.
Két személyes emlékemet hadd osszam meg Önökkel:
Az illegalitás idején, titokban léptem be a Szociális Testvérek Társaságába. Erről csak a rendek működésének engedélyezése után beszélhettem. Ekkor történt, hogy egy kedves kollégám, aki egyébként a szombathelyi székesegyház képviselőtestületének is tagja volt, a szerzetességemről hallva megkérdezte: Te ez nem valami szekta? Hónapokkal később a szegénységi fogadalom miatt újra megkérdezte: Te, ez tényleg nem szekta?
A másik emlék: Szent Margit ünnepén a margitszigeti romokhoz igyekeztünk szentmisére. Előttem két domonkos nővér ment habitusban, mellettem egy anya 7-8 éves kisfiával. A kisfiú – a domonkos nővérekre mutatva – felkiáltott: Nézd, Anya! Taekwondosok!
A mai filmbemutatóval és az azt követő kerekasztal beszélgetéssel a Magyarországon működő 89 szerzetesrend, és az itt élő 1118 szerzetes életébe pillanthatunk majd be.
Szeretnénk megmutatni, hogy a szerzetes az, aki Isten személyes, néven szólító szeretetét megtapasztalva – a Krisztus-követés sajátos útján – teljesen odaszenteli magát Isten és a világ szolgálatára. A szerzetesélet szüntelenül túlmutat ezen a világon. Tanúságot tesz Isten történelem fölötti uralmáról, és elővételezi Isten országát, ahol már nem nősülnek és nem mennek férjhez. Az a feladata, hogy fölfogja Istennek az emberekre vonatkozó tervét, és szolgálja azt. A szerzetes szívén viseli a világ sok nyomorúságát. Imában hordozza azokat, és az igazságosabb és testvériesebb világ megteremtésén fáradozik. Rámutat az emberi élet végső céljára és értelmére. Megmutatja, hogy Isten mennyire szereti a világot és az embert.
Napjainkban a szerzetesélet sokak szemében csak egy a sokféle „másság” közül. Talán nem is tévednek sokat. Ez a másság azonban
- olyan, amely a mindenfajta elköteleződéstől menekülő ember számára megmutatja az ingyenesen odaajándékozott, szeretetben elkötelezett élet lehetőségét,
- olyan, amely a hasznossági szemléletet elvetve az emberi életnek a születéstől a természetes halálig tartó páratlan értékére irányítja a figyelmet,
- olyan, amely az individualizálódó és magányosságtól szenvedő ember számára felkínálja a közösségi élet boldogságát, az önzetlenség lehetőségét és örömét,
- olyan, amely képes reményt adni egy reménytelen világban.
A szerzetes szíven talált, megérintett ember. Benedek pápa arra figyelmeztetett, hogy csak az Istentől megérintett emberek által tud visszatérni Isten az emberek közé.[1] Semmiféle gazdasági, társadalmi vagy politikai projekt nem helyettesíti önmagunk odaajándékozását.[2]
Szép délutánt kívánok Önöknek! Adja Isten, hogy a látottak és hallottak nyomán kedvet kapjanak a szerzetesség még jobb megismerésére, a szerzetesekkel való együttműködés lehetőségeinek keresésére, és az értünk mondott imára.
Németh Emma SSS
[1] Ratzinger: Benedek Európája a kultúrák válságában
[2] XVI. Benedek üzenete 2006 nagyböjtjére
Fotó: Merényi Zita