Klára nővér, aki immáron kilencedik éve a közösség tagja, elmondta: márciusban lesz hatodik éve, hogy megkezdték szolgálatukat Kaposváron. Eleinte havi egy hetet töltöttek a városban, azonban december óta már állandó jelleggel Kaposváron szolgálja a legszegényebbeket három rendtársával együtt, akik Afrikából és Indiából érkeztek.
A szentmise elején Varga László megyéspüspök megáldotta a gyertyákat, majd szenteltvizet hintve vonult végig a templomon, a keresztségre való emlékezés gyanánt.
– Egy hónappal ezelőtt, január első vasárnapján arról számoltam be, hogy milyen gyümölcsöket hozott az elmúlt évben a hivatásokért végzett havi szentmise és a közös imádság. Akkor a papi hivatásokról beszéltem, s milyen érdekes, pont a múlt évben, amikor elkezdtük a szentmiséket végezni a hivatásokért, újabb szerzetesek érkeztek az egyházmegyébe – kezdte szentbeszédét a megyéspüspök.
– Nagyon hálás vagyok, hogy a Szeretet Misszionáriusai hat évvel azután, hogy meghívtam őket, úgy döntöttek, hogy nemcsak látogatnak bennünket havi egy alkalommal, hanem ide is költöznek, s itt végzik áldott szolgálatukat.
Abba ne hagyjátok az imát! Úgy látszik, hogy gyümölcsöket terem az egyházmegyénkben nemcsak a papi hivatások számának növekedésében, hanem a szerzetesi hivatások számának növekedésében is. Imádkoznunk kell azért, hogy legyenek újabb szerzetesek, vagy jöjjenek újabb szerzetesrendek az egyházmegyébe.
Ma Gyertyaszentelő Boldogasszonyt is ünnepeljük. Ez az ünnep a megszentelt élet napja az Egyházban, ezért meghívtuk az egyházmegyében szolgáló szerzeteseket, hogy együtt ünnepelhessünk. Folytassátok az imát, hiszen gyümölcsöt terem! Hálás vagyok a Jóistennek ezekért a gyümölcsökért – fogalmazott a főpásztor, majd az evangélium kapcsán (Lk 2,22–40) elmélkedett prédikációjában.
– Felismerni Jézust, beszélni róla mindenkinek és átadni magunkat neki. Simeon és Anna prófétaasszony felismerték a Megváltót a csecsemőben, pedig nem volt semmi különös ismertetőjele. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, a Szentlélekre volt szükség. Nekünk is szükségünk van a Szentlélekre ahhoz, hogy felismerhessük Jézust az Eucharisztiában, az Oltáriszentségben, az élet igéjében, az Egyházban és embertestvéreinkben, különösen a szenvedőkben, szegényekben, nélkülözőkben. Hiszen ő maga mondja, hogy „amit egynek ezek közül tettetek, azt mind nekem tettétek.”
A hit titka, amikor az Eucharisztiában felismerjük a valóságosan köztünk jelen lévő Krisztust. A hit titka az igében felismerni az Úr Jézus Krisztust. „Az Ige testté lett és köztünk maradt.” A hit titka felismerni a bűnös Egyházban jelen lévő és az Egyházzal közösséget vállaló Krisztust. S ugyancsak a hit szent titka, amikor felismerjük a szenvedő, szegény, peremre jutott, aszociális, nélkülöző testvéreinkben az Úr Jézus Krisztust.
Látható, de nem emberi alakban, nem abban a formában, ahogy földi működése során köztünk volt, s mégis valóságosan jelen van. Mondhatnám úgy is, hogy körülvett bennünket az Isten, mert mindenhol találkozhatunk vele. Rajtunk múlik, hogy akarunk-e találkozni, vagy megyünk a saját utunkra, s őt is hagyjuk, hogy hadd menjen a saját útjára. A Szentlélek, a mi drága tanítónk és segítőnk, ha hívjuk, akkor felismerteti ezekben a titkokban az Úr Jézus Krisztus jelenlétét.
Nem csak hinni kell Krisztusban, hanem szeretnünk is kell őt. A szeretet az, amely legkönnyebben feltárja számunkra a köztünk jelen lévő Krisztus titkát. Ő maga ígérte, hogy „aki szeret, annak kinyilatkoztatom magamat.”
Nem kell hozzá semmi más, csak hit és szeretet, s láthatóvá válik a titok, s találkozhatunk a köztünk jelenlévő, élő Istennel. Ő számít ránk, hogy elmondjuk Isten országának örömhírét mindenkinek, ahogyan Anna prófétaasszony tette. Mindenkinek beszélt Krisztusról, az elérkezett Megváltóról. A keresztségünk óta ugyanez a küldetésünk nekünk is.
Misszionáriusok vagyunk, ha elfogadjuk Isten akaratát. Ő számít ránk. Velünk és rajtunk keresztül akarja tudomására hozni az embereknek itt, Somogyországban is, hogy elérkezett az Isten országa. Itt van köztünk Isten szeretet-uralma. Számít ránk abban is, hogy ezt megmutatjuk, s a szeretet embereivé válunk, s hogy az egész lényünket, a vágyainkat is lefoglalhassa a szeretet. Ahhoz, hogy teljesen betöltsön bennünket, ne vágyakozzunk másra, mint a szeretetre, ne akarjunk mást tenni, mint szeretni, s akkor elhiszik az emberek, hogy elérkezett Isten országa, Isten szeretet-uralma. Ez nem lehetetlen, hiszen Istennel semmi sem az – fogalmazott a főpásztor prédikációjában, majd arról beszélt, hogy Isten a legnagyobbat készíti mindegyikünk számára: a szentséget. A Szent láthatóvá akarja tenni a szentségét bennünk, s akarata nagyon egyszerű: „szentek legyetek, mert én, a ti Istenetek, akinek a gyermekei és képmásai vagytok, szent vagyok.”
A szentmisét követően agapéra hívták a jelenlévőket, valamint megáldották a kegytárgyakat, majd a megszentelt életűek a jubileumi szentévről, a remény évéről beszélgettek a nap további részében.
Fotó: Kling Márk
Videó: Bohár Dániel
Forrás: kaposvar.egyhazmegye.hu
