A kismarosi ciszterci nővérek vendégházától elindulva, a domb aljába leereszkedve különleges keresztút fogadott. Alig faragott kövek, szikladarabok a földön, rajtuk mindössze két-két szó az egyes stációk jelzéseként. Az innen meredeken felfelé kanyargó ösvényen, miközben egyre nehezebben vettem a levegőt, s meg-megálltam az egyes állomásoknál, éreztem, hogy mennyire mélyre hatolnak ezek a szavak: valójában imádkozom!
Március 2-án kezdődik a Magyar Pálos Rend nagykáptalanja. A nagykáptalan, mint kollegiális testület, a rend legfőbb hatósága. Fő feladata a rend legfontosabb ügyeinek megvitatása és az új vezetők megválasztása.
A piarista rendet Magyarországon meghonosító törvénycikket 1715. február 23-án fogadták el, a piarista rend ezáltal gyökerezett meg teljes jogú közintézményként a magyar társadalomban és kultúrában.
Görögkatolikus nővéreket kérdeztek meg parókus atyák, hogy mit tehetnek annak érdekében, hogy szerzetesi hivatások szülessenek. A nővérek a következő válaszban fogalmazták meg tanácsaikat.
XIV. Leó pápa Nina Benedikta Krapić nővért, a Kommunikációs Dikasztérium tisztviselőjét nevezte ki a Szentszék Sajtóirodája igazgatóhelyettesévé Cristiane Murray helyére, aki lemondott 2019 júliusa óta betöltött tisztségéről.
Február 11-13-án zajlott a Magyarországi Rendfőnöknők Konferenciájának (MRK) és a Férfi Szerzeteselöljárók Konferenciájának (FSZK) közös elnökségi ülése Magyarszéken. A találkozón tizenegy szerzetes és két világi munkatárs vett részt.
A szerzetesi iroda koordinálásával és Petres Lúcia domonkos nővér vezetésével a szerzetesrendek hivatásgondozói évi két alkalommal találkoznak. A hivatásgondozás az alapja mindennek – mondta Lúcia nővér. Ha nincsenek hivatások, akkor szerzetesrendek sem lesznek. Energiát kell fektetni ebbe a területbe, hogy a szerzetesi élet megmaradjon és virágozzon.
A következő négy évben Lobmayer M. Judit vezeti a Boldogasszony Iskolanővérek Magyar Tartományát; Ivanics M. Andrea leköszönő tartományfőnöknő pedig a rend január 1-jén létrehozott, müncheni központú európai tartományának tanácsában folytatja szolgálatát.
Az emberi élet része a halál. De ma a halálról keveset beszélünk. Munkámból adódóan személy szerint sokat találkozom a halállal és szeretném, ha segítenénk az idős embereknek, akik földi útjuk végéhez közelednek, és a családoknak, akik idős rokonuknak megpróbálnak segíteni. Nagyon fontos, hogy a halál váratlanul, vagy felkészülten ér-e minket, a saját halálunk, de hozzátartozónk halála esetén is.
A magyarországi lazaristák nemrég különleges ajándékot kaptak a rend szenttéavatási ügyekkel megbízott generális posztulátorától: a 2024-ben boldoggá avatott Ján Hávlik felvidéki lazarista papnövendék ereklyéjét, amely a boldoggá avatott csontjaiból tartalmaz egy szilánkot. Ez az első és eddig egyetlen ilyen ereklye Magyarországon.
Négy fiatal jelölt csatlakozott ezekben a napokban a domonkos közösséghez: megkezdték a jelöltidő bentlakásos szakaszát a soproni rendházban. Ez az a időszak, amikor a hivatás már nem csak „gondolat” és „szép terv”, hanem hétköznapok, közös ritmus, feladatok, ima, és sok más dolog, ami hirtelen nagyon valóságossá teszi a döntést.
XIV. Leó február 5-én csütörtökön délelőtt az Apostoli Palota Kelemen termében fogadta a keleti ortodox egyházak fiatal papjainak és szerzeteseinek 25 fős csoportját, akik a Keresztény Egység Előmozdítása Dikasztérium kezdeményezésére tanulmányi napokat töltenek Rómában. Leó pápa beszédében hangsúlyozta, hogy az egyházakon belüli történelmi és kulturális különbségek „a közös keresztény örökség csodálatos mozaikját” jelentik és reméli, hogy mindenki növekedhet a „Krisztusba vetett közös hitben”.
