Ugrás a tartalomra
beszámoló Rendi
2015. október 31. 10:00
Budapest

Aki látta az igaz lelket

A Belvárosi Szent Mihály-templomban a Congregatio Jesu szerzetesrend, előző nevén az Angolkisasszonyok emlékeztek alapítójuk, Ward Mária 400 esztendővel ezelőtti látomására. Az ünnepi szentmisét Bíró László püspök celebrálta.

Knáb Judit, a rend magyarországi tartományfőnöke fogadta a délelőtt 10 órás misére érkezőket a rendház melletti Szent Mihály-templomban. Köszöntőjében úgy fogalmazott: három szó miatt fontos a látomás megünneplése, ezek az őszinteség, az áttetszőség és az igazlelkűség.

Ward Máriát kevéssé ismerik Magyarországon, ugyanis kevés magyar nyelvű kiadvány jelent meg róla, s a Congregatio Jesu szerzetesrendnek is kevés a hazai tagja, ahhoz, hogy széles körben hirdessük rendalapítónk életét – mondta a tartományfőnöknő, s mindenki figyelmébe ajánlotta a most megjelent Szabadon, őszintén, igazságban című ifjúsági levélregényt.

Bíró László püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) családreferense a szentmisét az Evangélium terjedéséért ajánlotta fel, amiért Ward Mária maga is küzdött. A püspök kiemelte: olyan személyiség alakját idézik meg látomásának négyszázadik évfordulójának alkalmából, aki nagyban hozzájárult az európai szent fogalmának csiszolásához. Szentbeszédében Bíró László kitért a szentírási olvasmányra, Ward Mária életére, továbbá látomására. A Szent Jakab leveléből vett szakasz kapcsán, amely szerint „minden jó adomány és minden tökéletes ajándék felülről van, a világosság Atyjától száll alá”, megjegyezte: a keresztény ember hivatása, hogy megjelenítse a világosságot, maga körül fényt árasszon. Ward Mária ilyenné próbált válni. Bíró László kifejtette, Jakab levele azt is megfogalmazza, mi módon válhatunk világossággá: „A tanítást váltsátok tettekre, ne csak hallgassátok, mert különben magatokat csaljátok meg” (Jak 1,22). A továbbiakban felelevenítette Ábrahám és Izsák történetét az Ószövetségből, hozzáfűzve: amikor 1631-ben feloszlatták Ward Mária rendjét, akkor mint Izsákot, a jövő ígéretével tették próbára. Kevesen élték csak meg azt a szabadságot, amit Ábrahám is megélt – mutatott rá Bíró László, aki a következőkben Máté evangéliumának végét idézte: „A tizenegy tanítvány pedig elment Galileába arra helyre, ahová Jézus rendelte őket, és amikor meglátták, imádatára leborultak előtte.” A püspök felhívta a figyelmet: az apostolok leborultak Krisztus előtt, majd rámutatott: itt kezdődik minden evangelizációs tevékenység. Ezt követően XVI. Benedek pápa gondolatát hozta elő, miszerint az imádás érdek nélküli imádság, Istent mindig imádás illeti. Majd visszatérve az evangéliumi eseményre megállapította: amikor megsejtik, kicsoda Jézus Krisztus, akkor leborulnak előtte, dicsőítik. Itt kezdődik minden vallásosság. Ebből fakad, hogy képesek teljesíteni megbízatásukat. „Magában foglalja ez a bibliai rész mindazt, amit Ward Mária teljesített saját korában” – szögezte le Bíró László, feltéve a kérdést: Ki ez az ember, akinek a látomást ünnepeljük ma? Válaszában emlékezetes epizódokat említett a rendalapító életéből.

Gyermekkorának jellemzője az angliai katolikusüldözés volt. Aki papot rejtegetett, vagy miséztek a házában, az bűnhődött. Szülei, nagyszülei közéjük tartoztak. Nagymamája 11 esztendőt ült börtönben, csak azért, mert nem tagadta meg katolikus hitét. Ez az emlék is közrejátszott abban, hogy gyerekkorától nővér szeretett volna lenni – méghozzá a szigorúbb fajtából való. Mivel Angliában erre nem adatott lehetőség, elutazott a kontinensre, Flandriában lépett a klarisszák közé. Hamarosan megszületett benne egy új rend alapításának vágya, amely Loyolai Szent Ignác jezsuita lelkiségét követi, s amelyik nem a befelé fordulás közössége. Azt mondta, ne csak a magatok megszépülésére törekedjetek Isten kegyelméből, hanem ugyanebből a kegyelemből induljatok el, felelősséget vállalva mások megszépítésére. Büszkén mondhatjuk, Pázmány Péter éleslátásának köszönhetően már az alapító életében, 1628-ban behívta a rendet Magyarországra – világított rá a püspök, így folytatva: két évre rá azonban a pápa betiltotta a közösséget. Ward Máriának, akár Ábrahámnak, fel kellett áldoznia Izsákot, a jövő ígéretét. Fáradhatatlanul utazott, közbenjárt a Szentatyánál, végül erőfeszítéseinek hála, még életében engedélyezték, hogy újra közösségi életet kezdhessenek.

Mi az a látomás, amit 400 év után ünnepelünk, és ünnepelnünk is kell? – tette fel az újabb kérdést Bíró László, s kifejtette: az igaz lelket látta Ward Mária, korát megelőzve egy új életszentség eszméjét. Amely nem a maga gyönyörködtetését keresi, hanem eltölti a világot. Az Istennel való igazi találkozás mindig magával hozza a küldetést, az evangelizáció kötelességét. Ki is mondja látomásában, hogy az életszentség az nem egy élettelen valami, nem kivetkőzés emberi voltunkból. A szent az, aki az örök igét megtestesíti, követi. Ezt ismerte fel látomásában Ward Mária. A szent egyesül Istennel és elindul a másik ember felé, nem zárkózik önmagába, hanem felelősséget vállal másokért – hangsúlyozta Bíró László, ekképpen zárva szentbeszédét: Az a hivatásunk mindannyiunknak, hogy megéljük azt az életszentséget, amit Ward Mária megfogalmazott látomásában.

Fotó: Harmat Attila/Congregatio Jesu

Forrás: Ditzendy Attila/Magyar Kurír

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 19050333-1-41

(Bejárat a Piarista Gimnázium felől - Piarista utca 1., 5. emelet)

e-mail küldés

irodavezető: Kiss István fr. Didák OFM

titkár: Pető Éva RSCJ

telefon: +36 20 423 8235 10-16 óra között

kommunikációs munkatárs: Mészáros Anett

könyvelő: Sándor Krisztina

További munkatársak:

Bencze Regina SSND munkatárs
Goreczky Tamás projekt koordinátor
Matolcsy János tanácsadó
Radnai Kinga munkatárs
 

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciái:

 

Magyarországi Rendfőnöknők Konferenciája (MRK)

elnöke: Lobmayer Ágnes M. Judit SSND

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18064890-1-41

 

Férfi Szerzeteselöljárók Konferenciája (FSZK)

elnöke: Dobszay Benedek OFM

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18849192-1-41