Beszélgetés Korzenszky Richárd nyugalmazott tihanyi perjellel

2020. máj. 11. (hétfő) 08:45
Tihany

Korzenszky Richárd OSB szerzetes, pap, teológus, a Tihanyi Bencés Apátság nyugalmazott perjele. Egész életében tevékeny lelki és szellemi életet élt, Tihanyt kulturális központtá fejlesztette. A koronavírus-járvány az ő és szerzetestársai fizikai mozgásterét is beszűkítette. Richárd atyával telefonon beszélgetett Bodnár Dániel.

– A veszélyeztetett korosztályhoz tartozik. Van Önben emiatt félelem, szorongás?

– A kenyerem javát már megettem, csaknem nyolc évtized van mögöttem. Ebben az életkorban a járványtól függetlenül mindennap gondolni kell arra, hogy bármikor eljöhet az idő, amikor vége ennek a most tapasztalható életnek. Minden nap ajándék, egy ideje már nagyon komolyan érzem ezt. Mitől félnék? Féltenek bennünket, idősebbeket: köszönet érte. De hogy kicsit kiélezzem a helyzetet: azért kell távolságot tartanunk másoktól, hogy egészségesen haljunk meg? Hogy ne idő előtt? Aki azt állítja, hogy sosem szorong, ha a halálra gondol, az nem mond igazat. Az életösztön erős. Hogy mi van a halálon túl, emberi tudással senki nem tudja. Hittel, bizalommal várhatjuk a jövőt. Adjon erőt hozzá az Úr!

– Keresd a békét – olvasható a bencés Regulában. Ez alapelv Önöknél. Szerzetestársaival hogyan tudják megtartani ezt az intelmet ebben a rendkívüli helyzetben?

– A békét keresni nem a béke idején kell, hanem mindig. S ha megvan az életünkben a rend (a béke a rendezettségből fakadó nyugalom, mondja Szent Ágoston), akkor lehetséges a béke. Természetesen különleges helyzet ez, zártabb a közösség élete, mint minden családéi is, ahol többen össze vannak zárva. Kell, hogy mindenkinek meglegyen a feladata, szükség van a szoros napirendre, hasznos elfoglaltságra, türelemre, odafigyelésre. Most még jobban, mint máskor.

– Mindig tevékeny életet élt, rengeteg előadást tartott országszerte, perjelsége idején kulturális központtá tette Tihanyt. Hogyan dolgozza fel, hogy most nem utazhat, és nincsenek Önöknél rendezvények, látogatók? 

– Valóban hiányzik, hogy a megszokott körülmények között találkozhassam az emberekkel. Több előadást és lelkigyakorlatot is le kellett mondanom. Ám nem hittem volna, hogy a karanténban is ilyen gyorsan repül az idő. Sok mindent rendbe kellene tennem, de nem jutottam még hozzá. Megválaszolatlan leveleim is vannak, és el kellene rendeznem a kéziratokat. Szeretnék többet olvasni, meg is teszem. A Háború és békét olvasom, harmadszor. Emellett nagyobb teológiai munkákat is kézbe veszek. Igyekszem élni az internet adta lehetőségekkel: rendszeresen közzéteszek meditációs anyagokat fotókkal. Az ablakomból csodás a világ.

A belső udvarunkban egy szép, nagy hársfán a fészekodúban cinegecsalád lakik. Szeretnék készíteni egy-két szép fotót róluk… Mozogni is kell, túrázni volna jó. Szerencsére itt van a belső udvar, a kvadratúra, ahol naponta túrázhatok körbe-körbe, két-három kilométert. Jó együtt mondani a rózsafüzért a közösséggel a Mária-oltár előtt – az apátság YouTube-csatornáján élőben követhető a szertartás –, ilyenkor megszűnik számomra az idő. A közös szentmisén mindig más vezeti a liturgiát, más mond rövid prédikációt, és ezzel máris vége a napnak.

– Kapnak visszajelzést az interneten közvetített szentmiséikkel, elmélkedéseikkel kapcsolatban?  

– Mindannyiunk számára nagy élmény szembesülni azzal, hogy az emberek mennyire éhezik-szomjazzák a spirituális táplálékot. Számtalan levelet kapunk, sokan köszönetüket fejezik ki, hogy együtt lehettek velünk a szent három nap liturgiáin, a vasárnapi vagy a hétköznapi szentmiséinken. Előfordult, hogy több ezren voltunk együtt ebben a megfoghatatlan, mégis valóságos térben. Amerikából, Ausztráliából, Európa több országából, a magyarlakta vidékekről, a szomszéd országokból, megszámlálhatatlan helyről csatlakoztak hozzánk: régi bencés diákok, volt tanítványaink, Tihanyt szellemi otthonuknak tekintő barátaink és természetesen a ránk bízott egyházközségek, templomok hívei. Azok erősítenek most bennünket, akiket mi szeretnénk erősíteni.

– A mostani helyzet sokak hitét próbára teszi. Az ehhez hasonló válsághelyzetekben egyértelműen kiderül, hogy a hitünk valóban lélekből fakadó-e, vagy inkább csak külsőséges, hagyományokra épülő, kulturális hit. Miként vélekedik erről?

– Nem egy levélben találkoztam a kérdésekkel: Hol van ilyenkor Isten? Miért engedi meg ezt, ha egyáltalán létezik? Nehéz válaszolni erre. Isten ránk bízta a Földet, amelynek nem urai, hanem gondozói vagyunk. Erre kellene rádöbbennünk. És arra, hogy egyáltalán nem szükségszerű, hogy élünk, létezünk. Lehetne úgy is, hogy nem vagyunk. A felelősség kérdése nagyon élesen vetődik fel. Amit nem tudtak elérni nemzetközi konferenciák és egyezmények, azt most egy vírus egy csapásra elintézte: fellélegezhetett a Föld, a természet. Nekünk, embereknek pedig rá kell ébrednünk: nem az a lényeges, amit pénzben és anyagiakban birtokolhatunk. Az emberi kapcsolatok, a puszta létezés az érték. Ez megfizethetetlen és megismételhetetlen. Tisztulnia kell a vallásosságunknak, személyesebbé kell válnia. A vallás nem szokásrendszer, sokkal több annál. Személyes kapcsolat köztem és a Teremtő között. Nem én vagyok az élet ura. Le kell borulnom az élet ura előtt. 

A riport további része itt elolvasható: magyarkurir.hu

 

Forrás és fotó: Magyar Kurír

 

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 19050333-1-41

(Bejárat a Piarista Gimnázium felől - Piarista utca 1., 5. emelet)

e-mail küldés

irodavezető: Knáb Judit CJ

titkár: Stomfai Zsófia

telefon: +36 20 423 8235

ügyeleti idő:
  hétfő: 9-13
  kedd: 12-16
  szerda: 12-16
  csütörtök: 9-13
  péntek: 9-13

kommunikációs munkatárs: Mészáros Anett

könyvelő: Sándor Krisztina

További munkatársak:

Goreczky Tamás – projekt koordinátor
Formanek Tamás – szociális intézményi tanácsadó
Dobszay Benedek OFM - EM szakmai vezető
dr. Kele Mária – EM projekt koordinátor
Stomfai Zsófia – EM képzési koordinátor
Pallaginé Cseri Sára – EM asszisztens
Füle Gábor – zarándoktábor projektvezető
Gáll Zsófia –  zarándoktábor szakmai vezető
Rezsabekné Ördög Szilvia – zarándoktábor asszisztens
Matolcsy János – tanácsadó

 

Az MSZKI tevékenységeinek támogatására adományozott pénzbeli segítséget hálás köszönettel fogadjuk.

Az adományt az MSZKI 10700598-71004781-51100005 számú, CIB Bank Zrt. pénzintézetnél vezetett számlájára tudják utalni. (SWIFT: CIBHHUHB , IBAN: HU72 1070 0598 7100 4781 5110 0005)

A közlemény rovatban kérjük, tüntesse fel, hogy az MSZKI mely tevékenységét szeretné támogatni. (MSZKI munkája, Emberi Méltóság Stratégia, Zarándoktábor, Történeti kutatás, Szociális ellátás koordinációja)

Tájékoztatjuk, hogy az MSZKI nem minősül közhasznú szervezetnek, és az adományról belső egyházjogi személyként tudunk igazolást kiállítani.

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciái:

 

Magyarországi Rendfőnöknők Konferenciája (MRK)

elnöke: dr. Németh Emma SSS

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18064890-1-41

 

Férfi Szerzeteselöljárók Konferenciája (FSZK)

elnöke: Zsódi Viktor SP

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18849192-1-41