Tudtátok, hogy alapítónk, P. Bíró Ferenc jezsuita minket a magyar nemzet szolgálatára küldött? Mivel ő maga át is élte a Trianon utáni eseményeket, mindenkor hiteles útmutatást adott számunkra.
Ezért is került bele az eskünk szövegébe és a 2017-es nagykáptalan küldetésnyilatkozatába a magyar nemzet iránti elköteleződésünk gondolata:
„Jézus Szívének szeretete tesz szabaddá minket arra, hogy gyógyító jelenlétünk legyen válasz az emberileg sebzett helyzetekre, különösen nemzetünk életében."
Alapítónkat idézve ezt írja egy testvérünk, Kárpáthy Teréz A Gondviselés nagy magyar ajándéka c. életrajzában.
„Arra törekedjenek, hogy mind jobban felfedezzék a magyarság igazi értékeit, képezzék ebben magukat, és higgyék a nagy igazságot, hogy minden embernek örvendező öntudattal kell elkönyvelnie saját nemzeti mivoltát, mert számára az a legjobb, aminek Isten őt teremtette. Ha más jobb lett volna, a teremtő Isten gondoskodott volna, hogy másnak szülessék. Ne akarjon tehát egykönnyen senki lemondani saját nemzeti mivoltáról, mert Isten akarta földi boldogságához ez is hozzátartozik, és ennek birtokában tudja legmaradéktalanabbul megszerezni örök boldogságának azt a fokát, amelyet Isten örök terveiben neki szánt...
Célt kell kitűzni a magyar nemzeti nevelés elé, jelszónak választhatják az én fiatalkori jelszavamat: „Atyám a haza, anyám az Egyház, mindkettő drága szülőm, mindkettőhöz hozzánőtt gyermeki szívem, mindkettőért él a testem és a lelkem!”
Ezt neveljék a szívgárdistákba, a szakiskolák növendékeibe, az édesanyákon keresztül minden gyermekbe. Én is édesanyámtól tanultam a hazaszeretetet!
Hogy jól megtanulta, arról gyakran tett tanúságot. A trianoni békediktátum után nem volt hajlandó optálni. Megjelent a bizottság előtt, mert kellett, de kijelentette, hogy ő magyar földön, Munkácson született, tehát magyar; apja, anyja, testvérei Munkácson, magyar földben pihennek, ő Munkács magyarságát semmiféle optálással meg nem tagadhatja, még akkor sem, ha kiutasítják. Kijelentései határozottak és kérlelhetetlenek voltak, de közben a fájdalom keserű könnyei csordultak végig az arcán. Hazafiúi bánata annyira meghatotta a bizottságot, hogy megállapították: P. Bíró magyar honpolgárságát elismerjük optálás nélkül.
Hogy hazaszeretete mellett szívébe zárta az egész világot, azt ezek a szavai bizonyítják: „Hazámért szeretem a nagyvilágot, s a nagyvilágban a hazámat!”
Forrás és fotó: www.sjc.hu