Ferenc pápa a Fehér Atyákhoz

Róma
Hétfőn fogadta a Vatikánban a pápa az Afrika misszionáriusai kongregáció nagykáptalanjának résztvevőit. Elnézést kért, amiért egészségi állapota miatt kénytelen volt elhalasztani júliusi afrikai útját, majd bejelentette: július 3-án, a Szent Péter-bazilikában mutat be szentmisét a Rómában élő kongói közösségnek.

„Nagyon sajnálom, hogy el kellett halasztanom kongói és dél-szudáni utazásomat. Az én koromban nem egyszerű misszióba indulni! De imáitok és példátok bátorít engem, és bízom benne, hogy meglátogathatom ezeket a népeket, akiket a szívemben hordozok” – fordult a Fehér Atyákhoz a pápa, majd bejelentette, hogy július 3-án „elhozzuk Kinshasát a Szent Péter-bazilikába”. Arra a vasárnapra volt betervezve a szentmise Kinshasában, amit most a Rómában élő, nagy számú kongói közösségnek fog bemutatni a vatikáni bazilikában. „Emlékszem alapításotok 150. évfordulójára, amelyet együtt ünnepeltünk a missziós nővérekkel. Kérlek, adjátok át nekik is üdvözletemet” – mondta még a Fehér Atyáknak a pápa.

Hála és remény a helyes lelki magatartás

„A misszió mint prófétai tanúságtétel” - ezt a témát választották az Afrika Misszionáriusai idei nagykáptalanjukra. Hálával és reménnyel élték meg a tanácskozás napjait, ami a pápát elégedettséggel tölti el. Ha hálával tekintünk a múltra, az a jó lelki egészség jele, és ez táplálja a remény lángját is. Aki nem tud köszönetet mondani Istennek az ajándékokért, melyeket élete során kapott - legyen az bármilyen fájdalmas vagy nehéz is -, az nem tudja reményteljes lélekkel, nyitott szívvel várni Isten meglepetéseit, bízva a gondviselésben. Ez a lelki hozzáállás döntő ahhoz, hogy megérlelje a hivatásokat, melyeket az Úr ültet Lelke és igéje által. Az a közösség, amelyik köszönetet tud mondani Istennek és a testvéreknek, ahol segítik egymást remélni a Feltámadt Úrban, az magához vonzza és támogatja a meghívottakat. Tehát csak így tovább, hálával és reménnyel! – biztatta a fehér atyákat a pápa.  

Küldetés és prófétai tanúságtétel

Akkor lehetnek hűek Lavigerie bíboros, a kongregáció alapítójának karizmájához, ha a változó Afrikában is hűségesek maradnak Krisztushoz és evangéliumához.

„Ti vagytok a föld sója. Ha pedig a só megízetlenül, mivel lehetne ízét visszaadni?”  (Mt 5,13) “Apostolok vagytok, semmi más, mint apostolok” – szokta volt mondani Lavigerie bíboros. Jézus Krisztus apostola pedig nem térít erőszakosan, nem prozelita. Az evangélium hirdetésének semmi köze a prozelitizmushoz – hangsúlyozta a pápa, majd hozzátette: az apostol nem menedzser, nem tanult előadó, sem pedig informatikus mágus. Az apostol tanúságtevő. Ez mindig és mindenütt érvényes az egyházban, de különösen azokra a misszionáriusokra, akik az ún. első evangelizálást végzik, vagy döntően iszlám vallási területeken szolgálnak.

Imádság és testvériség

Mi a tanúságtétel? Lényegében két dolgot jelent: imádságot és testvériséget. Nyitott szívvel lenni Isten és testvéreink iránt. Először is Isten jelenlétében lenni a szentségimádásban minden nap. Onnan meríteni az életerőt, hogy benne maradjunk Krisztusban, ami az apostolkodás első feltétele. Ez a misszió ellentmondása: akkor mehetsz előre, ha maradsz. Ha nem tudsz megmaradni az Úrban, akkor nem tudsz haladni.

Közösségi prófécia

A pápa utalt rá, hogy nemrég avatta szentté Charles de Foucauld-t, akit a sivatag szentjeként tisztel a világegyház. Az ő karizmája is sok üzenettel szolgál nemcsak a misszionáriusoknak, hanem korunk minden keresztényének. Charles de Foucauld erős Istenélményéből kiindulva annyira átalakult, hogy mindenkit testvérének érzett. Imádság és testvériség: az egyháznak ehhez a lényegi maghoz kell visszatérnie, ehhez a sugárzó egyszerűséghez, persze nem egysíkúan, hanem a karizmák és szolgálati formák, intézmények gazdagságában. A lényeg azonban ez az eredeti mag, ami Pünkösdhöz és az első közösséghez vezet vissza minket. A prófétaság nem elsősorban egyszemélyes dimenzió, hanem inkább közösségi – mutatott rá a pápa.

Az evangelizálás öröme

A Fehér Atyák testvérisége is számos különböző országból, kultúrából származó tagokból áll. Nem könnyű kihívás ez, csak a Szentlélek segítségével lehet elfogadni. De ez a kis közösség, amelyik imából és testvériségből táplálkozik, arra hivatott, hogy párbeszédet folytasson a környezettel, amelyben él, a helyi emberekkel, kultúrával. Ebben a közegben a szegénységen túl gyakran találkoznak a biztonság és a kiszámítható élet hiányával, ahol megélik az evangelizálás édes örömét. Ezt a kifejezést használta Szent VI. Pál pápa Evangelii nuntiandi – kezdetű apostoli buzdításában. Az evangelizálás az egyház küldetése, az egyház öröme. Vegyétek kezetekbe ezt a buzdítást, ami ma is érvényes, nagyon sok megfontolandó támpontot ad majd a misszióhoz – mondta még Ferenc pápa a Fehér Atyák kongregációjának, majd az Afrikai Miasszonyunk oltalmába ajánlotta és megáldotta őket.

Afrika evangelizálása a Fehér Atyák missziója

A Fehér Atyák papi kongregáció Charles Martial Lavigerie bíboros által alapított római katolikus szerzetesrend. Központja Rómában van, Magyarországon nincsenek jelen. A Fehér Atyákat Lavigerie bíboros 1868-ban alapította Afrika evangelizálására. Elsődleges célja az volt, hogy az észak-afrikai mohamedánok között legyen a keresztény szeretet tanúja, de a rend úgy döntött alakulásakor, hogy fő célja egész Afrika evangelizálása legyen. Ehhez elsősorban helyben alakítanak ki apostoli közösségeket. A Fehér Atyák minél teljesebben igyekeznek alkalmazkodni a helybéli kultúrához, s kiállnak a társadalmi igazságtalanság ellen. Az alkalmazkodás terén teljesen alávetik magukat a helyi egyházi hatóságoknak. Valamennyi szerzetes megtanulja működési területének afrikai nyelvét. Céljuk az is, hogy a helyi közösségekből neveljenek ki őslakos papokat.

A XX. század második felétől új munkakörüknek tekintették az Európába került afrikai keresztények lelkipásztori szolgálatát. 1989-es adatok szerint 2691 szerzetes élt, körülbelül 600 házban. 1995-ös adatok szerint 473 házban 2404 rendtag, köztük 2040 pap élt.

A Fehér Atyák segítségére Charles Martial Lavigerie bíboros 1869-ben hozta létre a Fehér Nővérek rendjét, azzal a célból, hogy támogassák és segítsék az atyákat. A rend pápai jóváhagyását 1909-ben nyerte el. 1995-ben 175 helyen 1336 nővér élt. 

Forrás és fotó: vaticannews.va

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 19050333-1-41

(Bejárat a Piarista Gimnázium felől - Piarista utca 1., 5. emelet)

e-mail küldés

irodavezető: Knáb Judit CJ

titkár: Stomfai Zsófia

telefon: +36 20 423 8235

ügyeleti idő:
  hétfő: 9-13
  kedd: 12-16
  szerda: 12-16
  csütörtök: 9-13
  péntek: 9-13

kommunikációs munkatárs: Mészáros Anett

könyvelő: Sándor Krisztina

További munkatársak:

Goreczky Tamás – projekt koordinátor
Formanek Tamás – szociális intézményi tanácsadó
Dobszay Benedek OFM - EM szakmai vezető
dr. Kele Mária – EM projekt koordinátor
Stomfai Zsófia – EM képzési koordinátor
Pallaginé Cseri Sára – EM asszisztens
Füle Gábor – zarándoktábor projektvezető
Gáll Zsófia –  zarándoktábor szakmai vezető
Rezsabekné Ördög Szilvia – zarándoktábor asszisztens
Matolcsy János – tanácsadó

 

Az MSZKI tevékenységeinek támogatására adományozott pénzbeli segítséget hálás köszönettel fogadjuk.

Az adományt az MSZKI 10700598-71004781-51100005 számú, CIB Bank Zrt. pénzintézetnél vezetett számlájára tudják utalni. (SWIFT: CIBHHUHB , IBAN: HU72 1070 0598 7100 4781 5110 0005)

A közlemény rovatban kérjük, tüntesse fel, hogy az MSZKI mely tevékenységét szeretné támogatni. (MSZKI munkája, Emberi Méltóság Stratégia, Zarándoktábor, Történeti kutatás, Szociális ellátás koordinációja)

Tájékoztatjuk, hogy az MSZKI nem minősül közhasznú szervezetnek, és az adományról belső egyházjogi személyként tudunk igazolást kiállítani.

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciái:

 

Magyarországi Rendfőnöknők Konferenciája (MRK)

elnöke: dr. Németh Emma SSS

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18064890-1-41

 

Férfi Szerzeteselöljárók Konferenciája (FSZK)

elnöke: Zsódi Viktor SP

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18849192-1-41